Krumpligombócleves vadasan

Az egyetlen étel, amihez nem héjában főzöm a krumplit, mert a főzőlé a leves alapja lesz.

Én úgy tanultam, hogy a gombócokhoz feltétlenül kell tojás, különben szétesnek (ugyanis a krumpli minden tésztát nagyon meglágyít). Nos, egy kedves Varróasszonytársam által felbuzdítva ezt is kipróbáltam tojás nélkül, csodás végeredménnyel.

A krumplit nagy kockákra vágva felaprított hagymával bő, sós, babérleveles vízben megfőzöm, majd a krumplidarabokat a vízből kivéve összetöröm, teszek hozzá tejfölt/vagy forralt tej fölét/tejszínt/vajat, egyszóval valamilyen tejterméket, ha maradt a sajtkészítésből tejsavó, akkor azzal, ha nincs kéznél, akkor vízzel és liszttel egy jól formázható, de lágy tésztát készítek és a lobogó krumplilébe a vizes kézzel megformált gombócokat beleteszem. Addig főzöm, amíg feljönnek a felszínre. Eztán jön a vadas habarás: Tejfölt mustárral, citromlével/almaecettel, barnacukorral és egy pici pirospaprikával, egy kis liszttel/keményítővel kézihabverővel jól eldolgozok, elvegyítem némi forró gombóclével és visszaöntöm a levesbe, forralom. Ha jó sok krumplit főztem, akkor a gombóckészítés előtt még egy kis összetört krumplit visszateszek a levesbe, sűrítésül.

A felhasznált liszt mindig a napnak megfelelő gabonából készül.

Hagyom állni, hogy kicsit megsűrűsödjön.

Megunhatatlan!